Az adatkábelek a kábelezés egy speciális kategóriáját alkotják a kommunikációs átvitel területén, elsősorban jelátvitelre használják olyan esetekben, mint például az épületeken belüli strukturált kábelezés, a lakossági számítógépes hálózatok és a szélessávú hozzáférési hálózatok. A nemzetközi szabványok eltérései alapján nagyjából két fő kategóriába sorolhatók: a 100 Ω-os árnyékolatlan csavart érpár (UTP)-elsősorban Amerikában- és a 150 Ω-os árnyékolt csavart érpár (FTP/SSTP)-, amelyet túlnyomórészt Európában alkalmaznak. Ezeket a kábeleket alacsony gyártási költségük, egyszerű szerkezeti felépítésük és könnyű hálózati bővíthetőségük jellemzi.
Nemzetközi szabványosítási keretük két elsődleges rendszert foglal magában: az ANSI/TIA/EIA-568-B sorozatot és az ISO/IEC 11801:2002 szabványt; ez utóbbi kifejezetten a CAT6A-tól CAT8-ig terjedő kábelkategóriák paramétereit határozza meg. A jelenlegi CAT8 kábelek 1200 MHz-es sávszélességet támogatnak, így alkalmasak televízió-, Ethernet- és videojelek továbbítására; eközben a CAT7A és CAT7 kábelek 1000 MHz, illetve 600 MHz sávszélességnek felelnek meg, és megfelelnek az IEC 61156 szabványsorozatnak. A száloptika széles körű elterjedése előtt átmeneti médiumként szolgáló adatkábelek továbbra is létfontosságú megoldást jelentenek az előfizetői vonali átvitelhez a fémkábelezési rendszerek területén.
